![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
RÓLUNK:
RÓLUNK IRTÁK:
„Én a nemzet összetartásában hiszek”
Ezért sem fogadom el, ha engem a „kisebbségi” jelzővel illetnek! Sajnos az emberek identitása tudatosan el van korcsosítva, kevés, nagyon kevés az egyenes gerincű igaz hitű magyar ember. Nem beszélve azokról, akik vezető pozíciókban tevékenykednek a Felvidéken!
És azon embereket és politikusokat akik a széthúzást szolgálták, és jelenleg is azt szolgálják, meg kell büntetni mert, rengeteget szenvedett már miattuk ez a nemzet.
Fáklyavivő -II.évf. 5.szám, 2010. május (cikk)
A Feltámadási kereszt másnapi továbbvitele

Barikad II. évfolyam 6.szám, 2010. január 11.

Két keréken rovásírás - Interjú Tóth Zoltánnal
Tóth Zoltánt, a Kerecsen Motoros Egyesület elnökét kérdeztük a hagyományőrzésről, és arról, hogy mi visz rá egy motorost, hogy megtanulja őseink hagyatékát, a rovásírást.
Rovat magazin: Hogy született az ötlet, hogy rovásbetűk is szerepeljenek a Kerecsen Motorosok címerében?
Tóth Zoltán: Számunkra mindig fontos volt az, hogy éltessük a hagyományainkat, hiszen benne is van a szóban hogy valamit ránk hagytak, és az ember nem tud teljes életet élni, ha nincsenek meg a gyökerei. Számunkra nem volt kérdéses, hogy a rovásírás is szerepeljen a címerünkben, hiszen ez is egy olyan dolog, amire nagyon büszkének kell lennünk, mivel mi magyarok rendelkezünk az egyik legrégibb írásbeliséggel.
Rovat: Hogyan próbáljátok népszerűsíteni a rovásírást, ez esetben a Felvidéken?
T.Z.: Szinte majdnem minden motoron van rovásírásos szöveg ami a motor tulajdonosát jellemzi, és bárhol, ahol megállunk mindig nézik, így nagyon sok ember megkérdezi, hogy ez mi? Na, akkor elmeséljük nekik és úgymond tanítjuk. Nem is tudom hányszor mondtam el az idén, a tíz éves kisfiútól a hetven éves anyókáig, hogy milyen írás ez. Továbbá részt vettünk idén az Ipolybalogi üdvözlő tábla avatásán is.
Rovat: Ismeri közületek valaki a rovásírást jobban is, esetleg olvasni vagy írni is tud valamelyik Kerecsen motoros?
T.Z.: Persze, majdnem mindenki, de az egyesületünk kapitánya Tóth László-Öczi nagyon sokat foglalkozik a témával és sokat tanulunk tőle ilyen téren.
Rovat: Látsz arra esélyt hogy az embereknek jobban az érdeklődési körébe kerül a rovásírás?
T.Z.: Az adhat erőt ha a gyökereinkbe kapaszkodunk, és most már sok ismerősöm tanítja gyermekeinek a rovásírást, és igazából ez a kiút, mert a gyerekek szemében tükröződik a jövő képe! MERT AKKOR IS MEGMARADUNK MAGYARNAK!
Motoron szárnyaló Turulmadár
Nemzeti lobogónk színeiben motorosok szárnyalnak felvidék poros utain, a hátülésen árpádsávos lobogót ringat a szél, megannyi magyar szívét megdobogtatva kik látják házuk előtt elrobogni a hat motorost. Interjúnk A Kerecsen Motoros Egyesület elnökével Tóth Zoltánnal határokat átívelő hazaszeretetről célokról és az 56-os forradalom hőseiről
Kerecsen motorosok vagy kerecsen sólyom?
Melyik Kerecsen szárnyalás volt számodra egyedi mely kicsit más volt mint a többi?
http://szentkoronaradio.com/elszakitva/2009_10_21_motoron-szarnyalo-turulmadar
(Jozi-Szent Korona Rádió)
Lelkületes Rolifalvai motorostalálkozó Jászón
2009. május 22-én pénteken délelőtt indultunk Ajkáról, beugrottunk egy ebédre Nagybalogra keresztanyámhoz, majd irány Rozsnyó. Útközben messziről megcsodáltuk a krasznahorkai várat, a körül ölelő dombokat-hegyeket, tavakat. A jászói kempingbe érve meglepetés ért a sok motoros láttán, szívélyesen fogadtak minket. Rögtön utána megismerkedtünk a minket üdvözlő motorosokkal (lényegében a Felvidéki Farkasok csapatával), majd előkerült a hordós pálinka, ami nem a gyengébbek közé tartozott. Meglepett a Farkasok közvetlensége, barátsága, a szeretet, amit kaptunk tőlük. Kisebb beszélgetés után célba vettük a sört rejtegető helyeket. Éjszakába nyúló poharazgatás és beszélgetés, további ismerkedés folyt. Másnap reggel nehéz volt az ébredés. A hagymás-tojás reggelink után motorra pattantunk és csatlakoztunk - a minden motoros részvételével induló - hagyományőrző túrára. Csodálatos volt ahogy vonat szerűen, egységesen, farkas felállásban végighaladtunk a környező városokon, falvakon. Első megállónk Péderen volt, melynek főterén a helyi kovácsmester keze munkáját dicsérő életfát ábrázoló szobrot avattunk, az avatás végén pedig elénekeltük a Himnuszt, ami mélyen megható volt. Utána Szepsi focipályáján óvodai rendezvényre vártak bennünket, ahol gyerekek adtak műsort a motoros bácsiknak és néniknek. Közben a Felvidéki Farkasok által kihelyezésre került egy régi motor benzintankja, amibe adományokat tett minden motoros, ill. egyesület. Ennek eredményeként több 1000 Euroval támogattunk meg szepsii magyar óvodát. Kis pihenés után indultunk vissza a jászói kempingbe. Visszaérve ismét a poharazgatásé és ismerkedésé volt a főszerep, majd este felé gyülekezőt fújtak a Farkasok a Kerecseneknek. Kisebb üdvözlő beszéd után a felvarrók cseréje következett, még egy pólót is kaptunk tőlük. Aztán hosszabb beszélgetésre került sor, tanácsokkal és véleménycserével, ami nagyon hasznosnak bizonyul majd remélhetőleg egyesületünk további sorsát illetően. Ezután a koncerteken tomboltuk ki magunkat, nagyon jó zenét játszottak. Egyik pillanatban megjelentek a Farkasok a "színpadon", felhívtak és bemutattak minket a közönség sorait képező motorosoknak, majd egy üveg whiskeyvel köszöntötték megalakulásunkat, amit aztán szépen meg is ittunk a közönséggel. Egészen éjjel egyig táncoltunk, énekeltünk a jó zenére. Még az István a király rockoperát is eljátszották az elejétől a végéig, amit sajnos, mi ajkaiak már nem hallgattunk meg, mert másnap reggel indulnunk kellett haza. Délelőtt elindultunk Nagybalogra, ismét ettünk egy jót keresztanyám páratlanul finom főztjéből, majd célba vettük a Bakonyt. Pár óra múlva fáradtan, de büszkén gurultunk be a garázsba A találkozó hatása alatt voltunk még pár napig, mindenkinek arról meséltünk milyen szeretettel és barátsággal fogadtak minket mind a motorosok, mind az utunk során integető felnőttek és gyerekek. Egy biztos, ha jövőre is meghívnak minket és a Jó Isten is úgy akarja, mi ott leszünk Rolifalván!
(Ifj. Földi Csaba)
Felvidéki összefogás egy kisfiúért
A Felvidéki Farkasok és a Kerecsen Motoros Egyesület tagjai 2009. május 9-én egy gömöri kis falucskába érkeztek adománnyal, hogy egy súlyos betegségből kilábaló kisfiú kezelési költségeihez járuljanak hozzá.
A Kerecsen Motoros Egyesület 2009. február 19-től kíséri figyelemmel a kilencéves kisfiú sorsát és Istentől áldásos fokozatos felépülését. Az eltelt négy hónap alatt szinte napról-napra igazolódik be, hogy a Mindenhatónak kiszolgáltatva a csodavárás nem reménytelen. Egyik gömöri falucskában a kisfiú (szülei kérésére őrizzük meg anonimitását) egyik percről a másikra kapott agyvérzést, melyet különböző súlyos komplikációk kísértek, ennek következtében a gyógykezelés még várat magára. Állandó felügyeletre szorul, a segítségnyújtás pedig el kel. A kerecsenmotorosok barátaitól, a Felvidéki Farkasoktól sem idegen a karitatív tevékenység. Ismeretes, hogy tavaly ősszel nagyszabású sikeres motorostúrát szerveztek a perbenyíki árvaház alapjainak a lerakásához. Az adománygyűjtésbe bekapcsolódott a nagybalogi székhelyű Kerecsen Motoros Egyesület vezetője, Tóth Zoltán is. 2009. május 9-én a felvidéki összefogás pedig tovább folytatódott, hiszen a Felvidéki Farkasok a hétvégi ózdi motorostalálkozóra indulván útba ejtették a segítségre szoruló beteg kisfiú otthonát is, ahol a falkatagok - ahogy ők magukat nevezik - anyagi támogatást nyújtottak át a kisfiú szüleinek. A gömöri kitérőjüket a Kerecsen ME alelnöke, Tóth András vezette.
(HE, Balogvölgyi Polgár Info)
A Kerecsenmotorosok Ózdon Kárpátia koncerten
A Kerecsen Motoros Egyesület egy-egy túrája között is aktív tevékenységet fejt ki. Hamarosan megjelenik DVD-n a március 15-i túra, a csíksomlyói túrára, „a második szárnyalásra" pedig május végén kerül sor. Addig is az egyesület tagjai folyamatos kapcsolatépítést, az emberi tőke gyarapítását és megerősítését végzik, de karitatív munkát is folytatnak.
2009. április 4-én a Kerecsen Motoros Egyesület tagjai részt vettek az Ózdon megrendezett Kárpátia Zenekar koncertjén, ahol gyűjtést szerveztek annak a kisfiúnak a megsegítésére, aki súlyos betegség áldozatává vált még 2008 októberében.
A motorosok 2009. február 19-én látogatták meg először egy gömöri kis falucskában (a család kérésére hallgatjuk el a helyszínt) a kisfiút, aki nagy harcos, hiszen nap mint nap küzd az életéért és a felépüléséért. Családja emelt fővel, tele reménnyel viseli a terhet, s mindent megtesz annak érdekében, hogy fiuk újra egészséges legyen. A kerecsenmotorosoknak sem kérdéses, hogy segítsék a családot, így erejükhöz mérten támogatást gyűjtenek, látogatásaikkal lelki erőt nyújtanak a további küzdelemhez.
A Kárpátia Zenekar vezetője, Petrás János és csapata anyagilag is támogatta az ügyet, s mielőbbi gyógyulást kívánt a kisfiúnak. A koncerten Az apám erős keze c. dal a kisfiúnak szólt: „Jó lenne megfogni apám erős kezét / mégegyszer látni csak szigorú szemét / Jó lenne hallgatni bölcs szavait / megfogadni mindent amit tanít // Jó lenne anyámnak ölelő karjában / őszinte gyermekként hinni a világban / Jó lenne érezni tiszta illatát / aggódó arcának lágy mosolyát."
Az ózdi Kárpátia koncerten adakozó hazafiak támogatását a Kerecsen Motoros Egyesület vezetősége személyesen adja át a családnak.
(HE, Balogvölgyi Polgár Info)
Bolognai Magyar Szövetség idei első találkozójáról
Az olaszországi 56-os kitelepültek Bolognában Magyar Szövetséget működtetnek. Rendszeresen összejárnak, találkozóikat évente két-három alkalomból rendeznek. A másik szervezetük Bolognai magyar klub pedig találkozik öt-hat alkalomból. 2009. március 22-én került sor a szövetség első találkozójára, melyen immár rendszeres vendégként részt vett az Olaszországban munkát vállaló nagybalogi Tóth László, a Kerecsen Motoros Egyesület kapitánya is.
Az összejövetelek elején a Rómába kiküldetésben lévő Németh László főlelkész misézik rendszeresen, majd a magyaros ebédet követően kötetlen beszélgetésre kerül sor. A márciusi találkozónak jó apropót adott a március 15-i megemlékezések visszaidézése, hiszen a Bolognai Magyar Szövetség is megemlékezett a forradalom kitörésének a napjáról. Tóth László, a Kerecsen Motoros Egyesület kapitánya pedig beszámolt az idehaza megtartott március 15-i balogvölgyi és rimaszombati megemlékezésekről. Nagy örömmel számolhatott be Olaszországba szakadt ismerőseinek, hogy hivatalosan megalakult a várva várt Kerecsen Motoros Egyesület is, s megoszthatta velük azt is, hogy még mindig vannak emberek, akik tenni akarnak azért, hogy a magyar nemzet éljen. „Úgy érzem, hogy amíg Olaszországban vagyok, addig minden ilyen találkozón ott a helyem, mert érzem, hogy az 56-os kitelepültek és a töbiek issezt igénylik is, s mindig elmondják, hogy olyan jó hallani a szavad, csak beszélj. S akkor beszélgetünk a múltról, a jövőről, a történelemről. S ilyenkor látom ezekben az emberekben, hogy büszkék a magyarságukra, bárhol is kénytelenek élni, nem akarják önazonosságukat és hovatartozásukat feladni.” - mondja portálunknak Tóth László, s nagy örömmel teszi hozzá, hogy a gyerekek, akiket rendszeresen megmotoroztat, annak ellenére, hogy olasz iskolába járnak, bizony beszélik a magyar nyelvet, s nagyon szép magyar verseket tudnak szavalni, ekkor kapnak még egy kört ajándékba! A találkozónak ez is a célja, hogy beszélgethessenek egymással, hogy meg tudják osztani egymással az élményeiket, de olykor vissza is idézzék az elmúlt időt, melybe beletartoznak az 50-es évek borzalmai is, amikor úgy kellett dönteniük, hogy elhagyják Magyarországot, melyre ma aggodalommal tekintenek. S megtárgyalásra kerül a magyarországi politikai helyzet, s bizony Bolognában is helyeselték Gyurcsány lemondását, de jobbnak látnák, ha előre hozott választásokat írnának ki... A szövetségbe illetve a klubba már több generáció is össze jár, s átlagosan olyan harmincan-negyvenen jönnek össze pár tíz családból, a gyerekeknek is lehetőségük van egymással találkozni, s nagyszüleik anyanyelvét sorstársaikkal gyakorolni. Egy-egy ilyen találkozón az egymás megajándékozása sem maradhat el. A találkozó résztvevői a gömöri pálinka csodálatos zamatát is élvezhették, s ki is jelentették, hogy ettől mindig férfinak érzik magukat... Ezen kívül Tóth László szétosztott pár kerecsenmotoros pólót is. S a viszonzás sem maradt el. A magyarságukhoz erősen ragaszkodó Olaszországban élők minden eszközt megragadnak, hogy ápolják kultúrájukat. Az egyik néni ugyan olaszul, de a magyar történelmet vetette papírra, mellyel megajándékozta a Tóth Lászlót. Németh atya szintén egy értékes könyvet adott ajándékba, a milánói magyar közösség krónikáját, melyet 1949-től 2009-ig az Ő maga vezetett. Az atyával évek óta jó kapcsolatot ápol a kerecsenmotorosok kapitánya, így egészen biztos, hogy hamarosan vendégként üdvözölhetjük őt tájainkon...
(HE, Balogvölgyi Polgár Info)
Gömöri Hirlap 42.évfolyam 12.szám, 2009.marc.30
A Kerecsen Motoros Egyesület elsõ turája
A kerecsenek első szárnyalására március idusán került sor. A Kerecsen Motoros Egyesület első túrája az 1848-as forradalom kitörésére való megemlékezések jegyében valósult meg.
2009. március 15-én a kerecsenmotorosok Olaszországból illetve Ajkáról hazatért tagjaival a reggeli órákban az uzapanyiti temetőben Szentmiklóssy Antal honvédőrnagy és Demeter András ispán közhonvéd kopjafánál helyezték el esőként a kegyelet virágait. Útjukat egy gömöri kis falucska irányába folytatták, ahová adománnyal érkeztek, egy beteg kisfiú gyógyulásának költségeihez hozzájárulván, s vitték el jelszavuk: a Ne félj, csak bízz! szellemi üzenetét. Isten igéjét a déli órákban az egyesület székhelyén, Nagybalogon hallgatták figyelemmel, majd az egyesület tiszteletbeli elnöke id. Földi Csaba és alelnöke Tóth András megkoszorúzták a templomkertben tavaly felállított kopjafát. Az otthon közösen elfogyasztott ebéd után a motorok Rimaszombat felé dübörögtek, s rendezett sorban vonultak be a Petőfi ház majd egy városi megemlékező kör után a Petőfi szobor elé, hogy itt is leróják a bátor március ifjak és forradalmárok előtt a tiszteletüket. A megemlékezések sorát jó helyi hazafiakhoz méltóképpen a Balogvölgyében, Bátkában zárták. Az esti órákban szervezett meghitt összejövetelen a tiszteletbeli elnökkel a motorosok kapitánya, Tóth László koszorúzott a Községi Hivatal előtti kopjafánál. Mács József, író szívbemarkoló ünnepi beszéde után, emelt fővel, a biztonságos s fegyelmezett motorozással elégedetten, a Magyarok Istenének hálát adva énekelhették el Nemzeti Imánkat.
(Homoly E. Gömöri Hirlap)
Gömöri Hirlap 42.évfolyam 10.szám, 2009.marc.9.
EGY CSÉSZE KÁVÉ
Szárnyalás Tóth Zoltánnal, a Kerecsen Motoros Egyesület elnökével
A napokban jegyezték be nagybalogi székhellyel a Kerecsen Motoros Egyesületet, amely polgári társulás életre hívásában s működésében a hazaszeretet, testvériség, tisztesség, segítségnyújtás eszmeisége fontos szerepet tölt be. Vezetőjükkel, Tóth Zoltánnal beszélgettem.
Miért alakítottatok motoros egyesületet?
Először magam motoroztam, aztán ezzel az életstílussal „megfertőztem” a körülöttem lévő embereket. Amikor összejött a csapat, akkor úgy éreztük, hogy ennek keretet is kell adni. Édesanyámnak sokat köszönhetek, hogy belénk nevelte a tisztességet és a hazaszeretet, s a természetes szülői aggodalmán túl mindig mellettünk áll és segít. Ezenkívül találkoztam a Felvidéki Farkasok Motoros Egyesülettel, ők keleten működnek, s ösztönöztek bennünket is, hogy mi itt Gömörben hozzuk létre az egyesületünket.
Gömörben még nincs kultúrája a motoros társadalomnak.
Ez így igaz, le akarjuk rakni az alapokat. Először is a motorosokat, akik velünk akarnak tartani meg kell tanítanunk csoportban, biztonságosan motorozni, fegyelmezetten figyelni egymásra. Szívesen is várjuk túráinkra az eddig egyedül motorozókat (
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
). Úgy érzem, jó irányban haladunk, s ha elképzeléseinket tovább tudjuk vinni, akkor lesz egy kultúránk, ami minket fog jellemezni.
Az út nem „kikövezett”. A motorozásotok tehát küldetéstudattal is párosul?
Meg akarjuk mutatni az embereknek, hogy vannak intelligens, meggondolt és határozott motorosok, akik tudnak dinamikusan és biztonságosan motorozni. Úgy gondolom, hogy ideje lenne, ha az emberek gondolatmenete megváltozna, s nem csak pénz-centrikusan gondolkodnának, hanem számítana a barátság, a testvériség, hogy tudjunk hinni egymásnak, hogy felébresszük a többiekben is a sajnos mára már elveszett emberi értékeket.
Milyen rendezvényeket tűztetek ki erre az évre?
Március 15-én részt veszünk a nemzeti ünnepünkre rendezett megemlékezéseken Rimaszombatban. Elmegyünk Jászóra a Felvidéki Farkasok motorostalálkozójára, Csíksomlyóra a búcsúra, Monori erdőbe, Krasznahorkára a Kárpátia koncertre, tervben van, hogy szeretnénk meglátogatni az ipolybalogi templomot, ahol a Szent Korona mása van.
Milyen más feladatot vállaltok még fel?
Egy kisfiú számára szeretnénk adományt gyűjteni gyógyulásához, akinek egy betegség miatt elég sanyarú sors szabatott. A segítséget azért tartjuk fontosnak, mert igyekszünk mindig az igazság oldalára állni, s úgy érzem, hogy ez jó ügyet szolgál, s ilyenkor nem szabad habozni. Motoros berkeken belül meg a legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy a magyar motorosokat összefogjuk. Olyan helyekre menjünk el együtt, ahová egyedül nem jutnánk el, amelyek az emberek tudatából már kivesztek, pont a rohanó életstílus miatt, ami rossz irányba viszi ezt a világot.
Megállítható folyamatnak tartod ezt?
Bízni kell, mert ha elveszítjük a reményünket, akkor mindent elveszítünk. Én magam is bízok benne, hogy minden kis lépés egy bizonyos úthoz vezet, s ha erre az útra többen is rálépünk, akkor egyre jobban szélesedik az út, s valami elindul. Legegyszerűbben pedig egyesületünk jelszavával válaszolnék: Ne félj, csak bízz!
Köszönöm a beszélgetést, s kitartást kívánok!
(Homoly E.- Gömöri Hirlap)

















